A Római Birodalomban, Krisztus idejében teljes szabadosság uralkodott a nemi szokások területén. A homoszexualitás, a prostitúció, a házasságtörés, a fogamzásgátlás és az abortusz a rómaiak között általánosan elfogadott és gyakorlott szokás volt. Már jóval korábban az olyan görög filozófusok, mint Platón és Arisztotelész is támogatták azokat az állami törvényeket, amelyek engedélyezték az abortuszt és az eutanáziát (fogyatékkal született gyerekek és tehetetlen öregek meggyilkolását). Azokban az időkben jöttek létre az első abortuszklinikák, valamint azok a sebészeti műszerek, melyek lehetővé tették a gyermek meggyilkolását az anya méhében.
Nemrégiben a régészek mintegy 100 gyerek csontját fedezték fel egy szennycsatornában, amely egy ókori abortuszklinikához tartozott. Jézus tanítása Istenről, feltámadásról, az emberi méltóságáról, a házasság és az emberi szexualitás szentségéről – a pogány világ számára abszolút újdonság volt. Athenagoras, aki világi keresztény volt, azt mondta Marcus Aurelius császárnak (Kr.u. 176), hogy az abortusz a meg nem született gyermekek meggyilkolása, és mindenki, aki közreműködik egy ilyen gyilkosságban, Isten előtt fog majd felelni tettéért. Arra is rávilágított a császár előtt, hogy minden ember a fogamzás pillanatától kezdve Isten teremténye, ezért az Atya különös gondoskodással veszi őt körül.
A pogányok számára az volt a legszembetűnőbb és legmeghökkentőbb, hogy a kereszténység elvetette az abortusz, az eutanázia, a fogamzásgátlás, a homoszexualitás, a házassági hűtlenség és a szexuális kicsapongás minden fajta pogány gyakorlatát. Azok az emberek, akik hittek Krisztusban és azonosultak tanításával a mindennapi életben, látták, hogy a pogányok az egoizmus visszataszító kultúráját népszerűsítve olyan elvek szerint élnek, mely az önpusztításba, és az örök kárhozatra vezet. Szent Pál figyelmeztetett: „Ne ámítsátok magatokat! Sem tisztátalan, sem bálványimádó, sem házasságtörő, sem kéjelgő, sem kicsapongó, sem tolvaj, sem kapzsi, sem részeges, sem átkozódó, sem rabló nem részesül Isten országában.” (1 Kor 6, 9-10).
Isten kinyilatkoztatásából világosan kiderül, hogy a nemi életnek a házasság szentségében kellene beteljesednie, a házastárssal szembeni önzetlen ajándékként, annak teljes gazdagságában, a házastársak különleges egyesülésének, „egy testté válásának” jeleként Isten szeretetében. Az érzéki vágy azonban, amely a bűn gyümölcse, a testet a szexuális gyönyör és egoista kisajátítás tárgyaként kezeli. Ebben az esetben a szexuális élvezet válik legfontosabbá, nem pedig a szerelem, s mindez az egoizmus elmélyüléséhez és a szerelem profanizálásához vezet. Ezért a házastársak „egy testté válásának” szentségén kívüli minden tudatosan és önként provokált szexuális élvezet tönkreteszi a szerelmet és mélyíti az egoizmust. Éppen ezért a házasság előtti és kívüli nemi élet, a maszturbáció, a petting vagy más, tudatosan és önként provokált szexuális vágygerjesztés mindig súlyos bűnnek számít.
A szerelmesek emlékezzenek rá, hogy a házasság szentségének felvétele előtt nincs jogukban oly módon kifejezni szerelmüket, ahogy azt a házastársak teszik. A jegyesség időszaka a szerelem fejlődésének különleges fázisa, amelyben a fiatalok intenzíven kellene, hogy dolgozzanak önmagukon, legyőzve egoizmusukat, féken tartva testük vágyait. A fiúnak lovagként kellene viselkednie a lánnyal, mint aki saját önző kívánságaival szemben védelmezi szerelmét. A lánynak viszont magas elvárásokat kell támasztania a fiú felé, ne engedje meg bizonyos határok átlépését kapcsolatukban, ily módon kell, hogy megértesse a fiúval, hogy még nem a felesége, és testéhez való jogát csak Jézus adja meg számára a házasság szentségében. Éppen ezért a jegyesek kapcsolatában nem lehet olyan viselkedés vagy gesztus, kényeztetés, amely a szexuális vágyak kölcsönös felébresztését provokálná, és végeredményben szexuális közeledést idézne elő. Feltétlenül szükséges egyfajta aszkézis a kölcsönös gesztusokban; csak olyanok legyenek ezek, amilyenek egy testvérpár között is elfogadhatóak.
Az ember teljes egészében Krisztushoz tartozik – így teste és szexualitása is. II. János Pál mondta: „Az ember »aki az egyetlen teremtmény a földön, akit Isten önmagáért akart«, ugyanakkor az egyetlen, amely »teljesen csak akkor találhat önmagára, ha őszintén elajándékozza magát« (GS 24). Tehát önmagunk önzetlen odaajándékozása által. Általánosságban a vágy – különös a testi vágy – nem fér össze az »önzetlen ajándék« fogalmával, elveszi az embertől azt a méltóságot, amelyet a női és férfi testiség kifejez, és bizonyos értelemben személytelenné teszi a testet, s csupán tárggyá teszi a »másik fél« számára.
Így ahelyett, hogy a másikkal való egységet mindketten annak alanyaként, a »test szentségi egységében« élnék meg, ehelyett az ember az egységben annak tárgyává válik – az egyik ember a másik ember számára: a nő a férfi számára, vagy épp fordítva.”
A pogány szokások újjászületésének idejében élünk, és mindez a szexualitás területén a legfeltűnőbb. Ezért is nagyon aktuális manapság Szent Pál felhívása: „Az az Isten akarata, hogy szentek legyetek. Kerüljétek a tisztátalanságot. Mindegyiktek szentül és tisztességesen éljen feleségével, és ne szenvedélyes érzékiségben, mint a pogányok, akik nem ismerik az Istent.” (1 Tessz 4, 3-5); „Kerüljétek az erkölcstelenséget” (1 Kor 6,18). Életünk egyik legfontosabb feladata, hogy megtanuljuk, miként tartsuk „saját testünket tiszteletben és szentségben, a vágyakozás kéjét elkerülve”. Az érzéki vágyak feletti önuralom elsajátítása, a szenvedélyek visszatartása csak a saját személyiségünk feletti nehéz, mindennapos munkával lehetséges. Ez csak a Jézussal történő szoros egyesülés útján érhető el, és csak abban az esetben, ha kitartóan követjük Őt a szív tisztaságának megszerzése útján.
„Kérném nevem beírását a Tiszta Szívek Könyvébe. Szeretnék kitartóan dolgozni önmagamon, hogy a jövőben felajánlhassam tiszta szívemet a feleségemnek. A tisztaság felé vezető út nem lesz sem könnyű, sem egyenes – ezt tudom, de biztos vagyok benne, hogy Jézus Krisztus és a Szűzanya segítségével sikerülni fog. Évek óta mély mocsárban éltem, életem nem élet volt, csak silány létezés. Amióta azonban elkezdtem olvasni a Szeressétek egymást!, valami bennem is elkezdett változni… Észrevettem, hogy Jézus létezik, hogy nem hagyott el, hogy egész idő alatt velem volt. Mindent Reá bízok, elsősorban a kapcsolatomat – hogy Jézus, ha ez az akarata, összekössön a menyasszonyommal a házasság kötelékében, és legyen segítségünkre a családalapításban a Szent Család mintájára.”
Łukasz
„Sokáig nem voltam kész a komoly döntésre, hogy belépjek a Tiszta Szívek Mozgalmába. Mindenekelőtt éretlennek éreztem magam. Hiszen ez egy Úristennek adott eskü, én pedig folyamatosan botladoztam és mocsárban éltem. Most már értem, hogy a Tiszta Szívek Mozgalmába nem csak teljességgel tiszta, a maszturbáció és más tisztátalan bűnök alól felszabadított személyek lépnek be, de olyanok is, akik harcolni akarnak a Rosszal a szerető Atya segítségével. Átadtam magam az Úrnak összes gyengeségemmel és hibámmal együtt. Szeretnék kitartani a tisztaságban és megtanulni Jézus tiszta, vágyak nélküli tekintetével látni másokat. Elhatároztam, hogy türelemmel megvárom életem férfiját, akivel kiépítek majd egy Istennel, szeretettel és megértéssel teli kapcsolatot. És majd neki adom szüzességemet; vagy ha Isten úgy akarja, Neki tartom meg örökre.”
Natalia
Jézus Urunk mindenkit meghív a Tiszta Szívek Mozgalmába, hogy senki ne féljen átélni az érett szerelemhez vezető megismételhetetlen kalandot, hogy mindenki engedje Általa begyógyítani sérült szívét, megszabadítva magát minden rabszolgaságtól és bűntől. Jézus csak egyet akar: hogy bízzunk Benne, és oly módon engedjük vezetni magunkat az életen át, hogy elfoglaltságaink rendezett és fegyelmezett sorában az első helyet mindig az imádság és kötelességeink lelkiismeretes elvégzése foglalja el.
Ha szeretnéd megszerezni a tiszta szív adományát és fel szeretnél nőni a szerelemhez, lépj be a Tiszta Szívek Mozgalmának nagy lelki közösségébe. Őszinte gyónás és áldozás után, amelyben magadhoz vetted Jézust, add át magad Neki teljesen az alábbi ima szavaival:
„Jézusom, köszönöm Neked, hogy határtalan szeretettel szeretsz, olyan szeretettel, amely megóv a rossztól, felemel a legnagyobb bukásból és a legfájdalmasabb sebeket is begyógyítja. Odaadom Neked emlékeimet, értelmemet, akaratomat, lelkemet és testemet, nemiségemmel együtt. Esküszöm, hogy a házasság szentségének megkötéséig nem élek szexuális életet. Nem fogok pornográf tartalmú újságokat, műsorokat és filmeket nézni, olvasni, sem venni. (A lányok még hozzá tehetik: Szolidan fogok öltözködni, és nem provokálok másokban kétértelmű gondolatokat és vágyakat.)
Esküszöm, hogy mindennap találkozom Veled imáimban és a Szentírás olvasása során, a gyakori áldozásban és az Oltáriszentség imádásában. Elhatározom, hogy rendszeresen járulok a kiengesztelődés szentségéhez, nem engedek az elkeseredésnek, és azonnal felemelkedem minden bűnből. Jézusom, taníts meg engem, hogy folyamatosan dolgozzak magamon, hogy képes legyek ellenőrizni szexuális ingereimet és érzelmeimet. Kérlek, adj bátorságot, hogy minden nap képes legyek az árral szemben úszni, hogy soha ne kábítószerezzek, és hogy elkerüljem az összes függőséget, mindenekelőtt az alkoholt és a nikotint. Taníts meg arra, hogy életemben a szeretet legyen a legfontosabb.
Mária, Szűzanyám, vezess engem a hit útjain a szeretet forrásához – Jézushoz. Boldog II. János Pál pápával együtt átadom magam Neked: „Totus Tuus, Mária!” Szeplőtelen Szívedbe helyezem magamat, s mindazt, ami vagyok, minden lépésemet, életem minden pillanatát. Boldog Karolina, kérd ki számomra a tiszta szív adományát. Ámen!”
Minden reggel ezen ima szavaival imádkozzál, hogy emlékezz kötelezettségeidre, és azokat betartsd, soha ne csüggedj, és a gyónás által kelj fel minden bukásból.
Szerkesztőségünket értesítsd a Tiszta Szívek Mozgalmába való belépésed nagy eseményéről, hogy beírhassunk a Tiszta Szívek Könyvébe, és hogy elküldhessük Számodra tájékoztató anyagainkat, különleges áldásunk kíséretében. Az Úr Jézus nagyon szeretné, ha írnátok és megküldenétek tanúbizonyságaitokat, megosztva másokkal is a hit kincsét. Emlékezzünk egymásra a mindennapi imákban, különösen a rózsafüzér és az Isten irgalmassághoz szóló imádságokban. Szívemből áldalak Benneteket!