A harmadik évezred első szentjének, Szt. Fausztina nővérnek mondta Jézus: “Ne féljen a gyenge, a bűnös lélek közeledni hozzám”. Fausztina Naplójában Jézus mindannyiunkat hív, hogy merítkezzünk meg irgalmában, bízzunk megbocsátó szeretetében. Bőséges kegyelmet ígér azoknak, akik irgalmára hivatkozva folyamodnak hozzá.
“Haláluk óráján magam oltalmazom meg őket, mint saját dicsőségemet. Ha a lélek bűnei éjsötétek lennének is, de ha a bűnös irgalmasságomhoz folyamodik, ezzel a legnagyobb dicsőítést adja meg nekem, és keserves szenvedéseimet dicsőíti. Ha valamely lélek jóságomat hirdeti, remeg előtte a sátán és elmenekül a pokol mélyére” (Napló, 378).
Krisztus szüntelenül kopogtat lelkünk ajtóján, és igyekszik emlékezetünkbe vésni, hogy Isten Irgalmában mindig van menedékünk. Megszabadítja lelkünket a gonosztól, segít újra szeretni és megtisztítja szándékainkat. A bűn a legnagyobb tragédia, hisz halálra és örök kárhozatra vezet. Bízni Jézusban, imádkozni hozzá, reá hagyatkozni – ez a mi megváltásunk útja. Jézus biztosít minket arról, hogy megsebzett szíve nem hagy el minket még halálunk óráján sem. Sosem késő visszautasítani a gonoszt és elindulni a megváltás útján. Fausztina nővérre, erre az egyszerű, de bátor és Istent határtalanul szerető szerzetesnőre az Úr Jézus olyan küldetést bízott, amely az egész világnak szól: az Irgalmasság üzenetének közvetítését. „Ma téged küldelek az egész emberiséghez, irgalmasságom üzenetével – mondta Jézus Fausztina nővérnek. – Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább meg akarom gyógyítani, és irgalmas szívemre szorítani.” (Napló, 1588.) „Te vagy irgalmasságom titkárnője, erre a tisztségre jelöltelek ki a jelen és az eljövendő életben (…), hogy közöld a lelkekkel nagy irgalmamat, melyet irántuk érzek, és bátorítsd őket: bízzanak irgalmam mélységében.” (Napló 1605 és 1567)
Fausztina nővér – családi nevén Faustyna Kowalska – a lengyelországi Glogowiecben született 1905. augusztus 25-én, mélyen vallásos családban. A tíz gyermek közül ő volt a harmadik. A keresztségben a Helén nevet kapta. Isten hívását a szerzetesi életre már hétéves korában érezte. Tizenhárom évvel később több kolostor kapuján kopogtatva végül 1925. augusztus 1-én lépte át az Irgalmasság Anyja Nővérei Kongregációjának kolostorkapuját, ahol a Mária Fausztina nevet kapta. Öt éves noviciátus után Krakkóban végül örökfogadalmat tett: tisztaságra, szegénységre és engedelmességre. Vidám és derűs természete miatt Fausztina nővér a kongregáció több házában is dolgozott: volt szakács, kertész, portás, élt Krakkóban, Plockban és Vilniusban. Ez idő alatt Jézus tanítást adott a nővérnek az isteni irgalmasságról, és ez a tanítás Fausztina nővér Naplójában minden ember számára hozzáférhetővé vált. Ezekből a feljegyzésekből látható mennyire mély és gazdag volt misztikus kapcsolata Istennel. Nagy kegyelmekben és lelki ajándékokban volt része: elmélkedő imák, kinyilatkozások, jelenések, látnoki képesség, láthatatlan stigmák, az emberi lelkekbe látás adománya, és Isten irgalmasságának megismerése.
A külső szemlélő számára semmi nem árulkodott benső életének rendkívüli gazdagságáról, nővértársai alig ismerték. Csak néhány elöljárója, gyóntatója és lelki vezetője tudtak látomásairól és a jelenésekről. Tizenhárom év szerzetesség után halt meg tüdőbajban, fizikailag egészen legyengülve, de Istennel való misztikus egységben 1938. október 5-én, alig harminchárom éves korában.
Az egész világnak szóló Irgalmasság üzenetét Fausztina 1931. február 22én kapta, amikor Krisztus azt az utasítást adta neki, hogy fesse meg az ő képét, amelyen kitör szívéből egy vörös és egy fehér sugár megvilágítja az egész világot. A képen egy felirat hirdesse: Jézusom, bízom benned!
Naplójában Fausztina így ír: „Megpillantottam az Urat fehér ruhában. (…) Kis idő múltán azt mondta Jézus: Fess egy képet annak alapján, amit látsz, ezzel az aláírással: ’Jézusom, bízom Benned’, azt kívánom, hogy tiszteljék ezt a képet először a kápolnátokban, aztán az egész világon!” (47).
“Megígérem, hogy az a lélek, aki ezt a képet tisztelni fogja, nem vész el. Megígérem, hogy már itt a földön győzedelmeskedni fog ellenségei felett, főként pedig halála óráján. Meg fogom védeni, mint saját dicsőségemet.” (48).
Amikor Fausztina nővér lelki vezetője megtudta, hogy a nővérnek milyen látomása volt, pszichiátriai vizsgálatot kellett elrendelnie, és csak miután megbizonyosodott arról, hogy Fausztina nővér szellemi képességeinek birtokában van, akkor engedélyezte, hogy egy festő a nővér útmutatásai alapján megfesse az Irgalmas Üdvözítő képét.
Jézus azt kérte Fausztina nővértől, hogy húsvét utáni első vasárnap az Irgalmasság vasárnapja, az „Isteni Irgalmasság ünnepe” legyen, amikor Isten irgalma különleges módon árad ki a világra. Ezt mondta Fausztina nővérnek: „Azt kívánom, hogy a papok hirdessék nagy irgalmamat a bűnös lelkek iránt! A bűnösök ne féljenek hozzám közeledni!” (50).
Irgalmasság vasárnapját az Egyesült Államokban, katolikus plébániák ezreiben ünneplik. Lengyelországban is liturgikus ünnep. Szent Fausztina nővér Naplójában leírja Jézus ígéretét: „aki ezen a napon az Élet Forrásához járul, elnyeri bűnei bocsánatát és az értük járó büntetés elengedését” (300).
“Kívánom, hogy Irgalmasság Ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, főleg a szegény bűnösök részére. Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége; kegyelmek egész tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Az a lélek, amely gyónáshoz és Szentáldozáshoz járul, teljes bűnbocsánatot nyer, és mentesül a büntetés alól. (…) Egy lélek se féljen közelíteni hozzám, még ha a bűnei skarlátpirosak lennének is. (…) Az emberiség nem talál békét, amíg irgalmam forráshoz nem folyamodik” (699).
Amikor Fausztina nővér megkérdezte, mit jelent a két fénysugár, Jézus így felelt: “A két sugár a vért és a vizet jelenti. – A halvány sugár a vizet, mely a lelkeket tisztítja meg; a piros a vért, ami a lélek ereje… E két sugár irgalmam bensőjéből tör elő, midőn a lándzsa haldokló szívemet megnyitotta a kereszten.” (299).
Fausztina nővér missziójának lényege: hirdetni a világnak Isten irgalmasságát minden ember, de különösen a bűnös lelkek iránt; megismertetni az Isteni irgalom tiszteletének új formáit, megalapítani az Irgalmasság apostolainak mozgalmát, mely az embereket a megtérésre vezeti az Isten iránti határtalan bizalom és felebaráti szeretet lelkületében.
Az Isteni Irgalom és Szt. Fausztina nővér Naplója
Krisztus üzenetének lényege az, hogy most az irgalmasság idejét éljük. Ez az az idő, amikor mindennél nagyobb irgalom árad a világra. Ennek eredményeként Fausztina látomásait az „Isteni Irgalom üzenetének” hívják, Jézust pedig a „Szent Szív” tisztelete helyett az „Isteni Irgalom” esdeklésével közelítik meg. Jézus gyakran mondja Fausztina nővérnek, hogy milyen mély az Ő irgalma.
“Megnyitottam a szívemet, mint az irgalom élő forrását, hogy minden lélek merítsen belőle. Közeledjenek nagy bizalommal az irgalom tengeréhez. A bűnösök megigazulást, az igazak a jóban való megerősödést találnak benne. Aki bizalmát irgalmasságomba helyezte, azt halála óráján isteni békém tölti el.” (1520)
“Átadok az embereknek egy edényt, mellyel az irgalmasság forrásához jöhetnek kegyelmet meríteni. Ez az edény nem más, mint ez a kép a következő felírással: Jézusom, bízom Benned” (327)
“Én magam vagyok a szeretet és az irgalom. Ha egy lélek bizalommal jön hozzám, oly hatalmas kegyelemmel töltöm el, amelyet maga be sem tud fogadni, hanem más lelkekre is átsugározza azt.” (1074)
Fausztina nővér naplójából kiderül, hogy nem elég csak bízni Jézusban. Magunknak is irgalmasnak kell lennünk felebarátunkkal, szóban, cselekedetben és imádságban (742). Jézus ezt mondta Fausztina nővérnek: “Az a lélek, aki nem gyakorol irgalmat, az utolsó ítélet napján nem fog részesülni az én irgalmamban sem” (1317)
“Az Úr azt mondta: ‘Ne érdekeljen, mások hogyan cselekszenek, te mindig úgy tégy, ahogy én kívánom. A szeretet, az irgalom által légy élő tükörképem’. Azt válaszoltam: ‘Uram, oly sokszor visszaélnek jóságommal!’ ‘Nem baj, leányom, ne törődj ezzel. Légy mindig mindenkihez irgalmas, főleg a bűnösökhöz.” (1446)
“Ó, mily fájdalmas számomra, hogy a lelkek a Szentáldozásban oly kevéssé egyesülnek velem. Várom a lelkeket, de ők oly közömbösek irántam. Gyengéden és igazán szeretem őket, s ők nem hisznek nekem. Kegyelmekkel akarom elárasztani őket – s ők nem akarják elfogadni ezeket. Úgy bánnak velem, mint valami holt dologgal, pedig szívem tele van szeretettel és irgalommal. Hogy legalább egy kissé megismerd fájdalmam, képzelj el egy anyát, aki nagyon szereti gyermekeit, de a gyerekek nem törődnek anyjuk szeretetével. Elmélkedj a bánatán, senki sem vigasztalja meg őt. Ez csak halvány mása szeretetemnek.” (1447)
A Naplóban csodálatos imádságokat találunk az Isteni irgalomról, imákat, amelyek arra hívnak minket, hogy tiszteljük Isten irgalmasságát. “Dicsérd, lelkem, az Urat, s hirdesd irgalmát, hisz az Ő jósága végtelen. Minden elmúlik, de irgalmának nincs sem határa, sem vége. A gonosz töltsön be bár minden mértéket, az irgalom mértéktelen. Ó, Istenem, még a büntetésben is, mellyel a földet sújtod, látom irgalmad mélységét, mert amíg minket itt a földön büntetsz, megmented az örök kárhozattól. Örüljetek, teremtmények, mert Isten végtelen irgalmával közelebb van hozzátok, mint gyermek anyja szívéhez. Ó, Istenem, ki maga vagy az irgalom a legnagyobb bűnösök számára, akik őszintén megbánják bűneiket; minél bűnösebb valaki, annál nagyobb joga van Isten irgalmára.” (423)
Szt. Fausztina emlékeztet minket az oltáriszentség és a Szentháromság lényegére. “Jézus, ha a szentáldozásban hozzám jössz, (…) szívem kis mennyországában lakj, egész nap azon fáradozom, hogy társaságul szolgáljak Neked. Egyetlen pillanatra sem hagylak egyedül. Bár emberekkel vagyok, vagy a tanítványokkal, szívem mindig Hozzá kapcsolódik. Elalvás előtt felajánlom Neki szívem minden dobbanását, ébredéskor egy szót sem szólva elmélyedek Benne. Amikor felébredek, egy percig dicsérem a Szentháromságot, s megköszönöm, hogy újra nekem ajándékozott egy napot – hogy még egyszer végigmehet bennem Fiad Megtestesülésének titka, megismétlődhet szemeim előtt keserves szenvedésed. Ekkor arra törekszem, hogy rajtam keresztül megkönnyítsem Jézus útját a lelkekhez. Mindenhová Jézussal együtt megyek. Jelenléte mindenhová elkísér.” (486)
Az Isteni Irgalmasság rózsafüzére
1935. szeptember 5-én Fausztina nővérnek borzalmas látomása volt. Látta a büntető angyalt (Isten haragjának végrehajtóját), melynek le kellett sújtania a földre. Fausztina nővér ekkor elkezdte kérni az angyalt, hogy egy ideig tartsa vissza ezt a büntetést, s a világ bűnbánatot fog tartani. Először kérései Isten haragjával szemben semmit sem értek, de aztán meglátta a Legszentebb Háromságot, és megérezte lelke mélyén Isten kegyelmének erejét. Ekkor lelkéből fakadó szavakkal könyörögni kezdett Istenhez a világért:
„Örök Atya! Fölajánlom Neked szeretett Fiadnak, a mi Urunk, Jézus Krisztusnak Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét engesztelésül bűneinkért és az egész világ bűneiért. Az Ő fájdalmas kínszenvedéséért irgalmazz nekünk!”(475)
Imája meghallgatásra talált, és az angyal nem hajtotta végre ítéletét. A következő reggelen Fausztina nővér ezeket a belső szavakat hallotta: „Valahányszor belépsz a kápolnába, azonnal imádkozd el azt az imát, melyet tegnap tanítottam neked.” (476)
Később az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét tanulta meg imádkozni: „Ez az ima haragom enyhítésére szolgál. Imádkozd kilenc napig a rendes olvasón a következőképpen: Először egy Miatyánkot, Üdvözlégyet, Hiszekegyet imádkozz, ezután a nagy szemekre a következőket ismételd: Örök Atya! Fölajánlom Neked szeretett Fiadnak, a mi Urunk, Jézus Krisztusnak Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét engesztelésül bűneinkért és az egész világ bűneiért; majd a kis szemekre: az Ő fájdalmas kínszenvedéséért irgalmazz nekünk és az egész világnak! Végén háromszor ismételd e szavakat: Szent Isten, szent, erős Isten, szent, halhatatlan Isten, irgalmazz nekünk és az egész világnak!” (476)
Jézus maga magyarázza el, miért olyan fontos ezt az imát mondani: “Szüntelenül imádkozd a rózsafüzért, amit megtanítottam neked. Bárki, aki imádkozni fogja, halála óráján tapasztalni fogja nagy irgalmamat. Papok úgy fogják a bűnösöknek nyújtani, mint az utolsó mentőövet. Ha csak egyszer is elimádkozza valaki, legyen bár a legmegátalkodottabb bűnös, elnyeri végtelen irgalmam kegyelmét. Azt akarom, hogy az egész világ megismerje irgalmamat. Felfoghatatlan kegyelmekben részesítem azokat a lelkeket, akik bizalommal vannak irgalmasságom iránt.” (687)
,,Ó, milyen nagy kegyelmekben részesítem majd a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák. Irgalmam bensőjéig megindul azok iránt, akik ezt az imát imádkozzák.” (848) „Minden lelket, aki ezt a rózsafüzért imádkozza, megvédem halálos óráján, mint saját dicsőségemet. Ha mások imádkozzák egy haldokló mellett, az is elnyeri ugyanezt a bűnbocsánatot.” (811)
“Ezzel az imával mindent elnyersz, ha az, amit kérsz, megegyezik akaratommal.” (1731)
Fausztina nővér halála után az Isteni Irgalmasság üzenete elterjedt az egész világon. A lengyelországi politikai helyzet a második világháború alatt és közvetlenül utána nem tette lehetővé, hogy az egyház megvizsgálja Fausztina nővér írásait. Emiatt a Vatikán egy időre be kellett, hogy tiltsa a Napló terjesztését. Azóta tudósok és teológusok megvizsgálták és alaposan meg is lepődtek, hogy egy egyszerű nővér, aki alig két évet járt iskolába, hogyan tudott ennyire alaposan, lényegre törően és világosan írni ezekről a misztériuokról. Írásaiban semmilyen teológiai hibát nem találtak. Azóta Szt. Fausztina nővér írásai a misztikus irodalom részét képezik.
Łagiewniki – az Isteni Irgalmasság székhelye
2002. augusztusában a szentatya, II. János Pál azért zarándokolt Lengyelországba, hogy meglátogassa az Isteni Irgalmasság kegyhelyét Krakkóban – Łagiewnikiben. Szentmise keretében felszentelte a templomot, és az egész világot Isten Irgalmába ajánlotta és Łagewnikit az Isteni Irgalmasság székhelyévé tette. Hiszen Jézus azt ígérte, hogy „szikra lobban belőle, amely előkészíti a világot végső eljövetelemre.” (1732)
A II. világháború végéig az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációjának kolostora Łagiewnikiben egy magánintézmény volt, a nővérek a gondozottjaikkal együtt éltek. Ma ez a hely az Isteni Irgalmasság kegyhelye, itt látható a híres kegyelmeket közvetítő Irgalmas Jézus kép, és Fausztina nővér ereklyéi. Zarándokok ezrei érkeznek évente, hogy ezen a helyen imádkozzanak. Itt, ahol az Irgalmasság üzenete meghirdetésre került. Imákkal Isten Irgalmába ajánlják az egész emberiséget. Itt van az Isteni Irgalmasság apostolainak lelki képzése is.
Az Irgalmasság üzenete
Az Irgalmasság üzenete egyszerűen így hangzik: Isten szeret, mindannyiunkat, függetlenül attól, hogy milyen bűneink vannak. Azt szeretné, ha felé fordulnánk, hogy mindnyájunkat megáldhasson Irgalmával, és ez az Irgalom rajtunk keresztül kiáradjon másokra is. Ily módon mindenki osztozni fog az ő örömében. Egyszerű, mint a karikacsapás: Kérni kell Isten Irgalmát. Isten azt szeretné, hogy közeledjünk felé, megbánjuk bűneinket, és kérjük az ő Irgalmát. Irgalmasnak kell lennünk. Isten azt szeretné, hogy az ő irgalma rajtunk keresztül másokhoz is eljusson. Teljesen bízni benne. Isten tudatosítani akarja bennünk, hogy irgalmának kegyelmei a mi bizalmunk mértékétől függnek.
Fausztina nővér szentté avatása
1993. április 18-án, a húsvét utáni első vasárnapon II. János Pál pápa a római Szt. Péter téren Fausztina nővért a boldogok sorába emelte. Szentté avatására a 2000-es jubileumi Szentévben került sor az Isteni Irgalmasság vasárnapján, április 30-án. Így Fausztina nővér lett a harmadik évezred első szentje.
A szentté avatáskor II. János Pál pápa rámutatott arra, hogy az isteni Gondviselésnek köszönhetően a szerény lengyel szerzetesnő élete összefonódik a 20. század történelmével. „Az első és a második világháború között bízta rá Isten az irgalmasság üzenetét. Akik még emlékeznek, tanúi voltak az akkori eseményeknek és szenvedéseknek, amely emberek millióit érintették, azok tudják igazán, hogy mennyire szükség volt akkor az irgalmasság üzenetére. (…). Mit hoz még a jövő? Milyen lesz az ember élete? Nem tudhatjuk. Abban sajnos biztosak lehetünk, hogy a fejlődéssel párhuzamosan sok fájdalmas tapasztalaton kell még átmennünk. De az Isteni Irgalmasság fénye, amelyet Isten Fausztina nővéren keresztül adott az emberiségnek, megvilágítja a harmadik évezred ember számára a jó utat.”
„Fausztina nővér szentté avatása ma különösen aktuális: üzenete és az én üzenetem is ily módon a harmadik évezred emberének is szól arról, hogy milyen valójában az Isten és milyenek a felebarátaink. (…) Fausztina nővér ezt írta Naplójában: „Kimondhatatlan fájdalmat érzek, amikor társaim szenvedését látom. Társaim szenvedése visszhangzik a szívemben. Kínjaikat szívemben hordom, és az már fizikailag is tönkre tesz. Azt szeretném, ha szenvedéseik rám hullanának, hogy ők megkönnyebbüljenek”. Ez az együttérzés mértéke, amely akkor érzékelhető, ha a szeretet nagyságát Isten szeretetének nagyságához próbáljuk viszonyítani! (…) A szeretet az, ami az emberiség ösztönző ereje kellene, hogy legyen. Ezekben az időkben, amikor az élet értelme kérdőjeleződik meg, amikor alapvető emberi értékeket, az emberi méltóságot kell, hogy védelmezzük. Az isteni irgalmasság üzenete meghatározza az emberi élet értékét is. Minden ember értékes Isten szemében; Krisztus minden egyes emberért meghalt; mindenkiért, akinek az Atya lelket adott. (…) Ez a vigasztaló üzenet szól különösen azoknak, akik bűnük súlya és nagysága miatt már esetleg föl adták a reményt és kísértést éreznek arra, hogy kétségbe essenek. Nekik megmutatja Jézus a szelíd arcát; a szívéből áradó sugarak őket érintik, és rájuk vetik fényüket, őket melegítik és nekik mutatnak utat, reménnyel töltik el őket. Milyen sok lélek vigasztalódott meg már a Gondviselés által Fausztina nővérnek tanított imádság révén: Jézusom, bízom benned! Ha csak annyit teszünk, hogy átadjuk magunkat Jézusnak, már oszlani kezdenek a felettünk tornyosuló felhők és átsüt rajtuk a fény sugara. “Jezu, ufam tobie” (…) És te, Fausztina, Isten ajándéka vagy számunkra, egy lengyel ajándék az egész világ számára. Járj közben azért, hogy mindnyájan megértsük az isteni irgalmasság mélységét, segíts megtapasztalni és segíts azt továbbítani testvéreink felé. A fény és remény üzenete áradjon szét az egész világon, a bűnösöket ösztönözze a megtérésre, szüntesse meg a gyűlöletet és utálatot, és az emberek és a népek kezdjék el végre a felebaráti szeretet gyakorlását. Ma, amikor mindannyian veled együtt a Feltámadottra tekintünk, legyen a te imád a mienk is, és mondjuk veled erős reménységgel: Jézusom, bízom benned! Jezu, ufam tobie!” (a Szentatya 2000. április 30-i szentbeszédéből).
Robert Kasza
Tetszik a weboldalunkon megjelenő tartalom?
Támogass minket!