A nemiségre és a szaporodásra vonatkozó biológiai szabályokat az ember vagy elfogadja, vagy nem. Ha nem fogadja el, és megpróbál beleszólni, akkor beleavatkozik Isten teremtő alkotásába.
Az első esetben megismerjük és elfogadjuk saját természetünket, vagyis a Teremtő akaratát. A másik esetben a Teremtő akarata ellenére egy „jobb” és „modernebb” valóságot akarunk létrehozni, de olyat, amely elutasítja az ember valódi természetét. És e második esetben az ember mindig alul marad. Mindenki alul marad, aki azt hiszi, hogy becsaphatja a természetet, pontosabban magát az Istent, hogy kihasználhatja azt, ami kellemes és elveheti azt, ami kényelmetlen Isten tervéből és az általa alkotott egészből. Az ilyen ember előbb-utóbb megbánja tettét. Végül ő lesz az, aki a leginkább sajnálatraméltó.
És mivel az embert nem győzi meg az az érv, hogy „Isten ezt tervezte el számodra, és ez így lesz jó” – hiszen sok fiatalt ez egyáltalán nem érdekli – közelítsük meg a témát más irányból. Fogalmazzunk inkább így: „Egészséges az, ami természetes. Ami természetellenes, az viszont káros”.
Most nem fogok arról beszélni, hogy mennyire egészségtelen a fogamzásgátlás, hiszen erről sok helyen olvashatunk. De általánosságban azt mondhatjuk, hogy a fogamzásgátlás eszközével olyanok élnek, akik a természet rendjét, vagyis Isten művét próbálják átalakítani. Ez elég siralmas, ha összehasonlítjuk azzal, amit Isten számunkra kitalált. A XXI. század elején elég sokat tudunk az ember szaporodásáról ahhoz, hogy ne kelljen félelemmel vagy ártó szándékkal közelítenünk a téma felé. Megtanulhatjuk felismerni a fogamzásképességet, hogy ezt a képességet a legjobb módon ki is használhassuk. Hozzá kell itt tennünk, hogy fontos feltétele a természetes módszerek alkalmazásának, hogy a férfi a nővel együtt megfigyelje és tanulmányozza a természet bennük megnyilvánuló rendjét. Ha a férfi partnerré tud válni ebben – és nem csak érdekesnek, de esetleg még csodálatosnak is tartja, amit a társával tapasztal – minden esély meg van arra, hogy a házasságból jó házasság legyen. Sokkal nehezebb a helyzet, ha a nőnek egyedül, – a férfi háta mögött – kell a megfigyeléseit végeznie, ezért próbálja meg lassacskán bevonni ebbe a férjét.
Általánosságban gyakori, hogy az emberek nem tudják, mi a különbség a természetes családtervezés és a mesterséges fogamzásgátlás között. Gyakran azt mondják: „Hisz az a lényeg, hogy ne szülessen az együttlétből gyerek, de hogy ezt természetes vagy mesterséges (modern, tudományos) módon érjük-e el, az már másodlagos.” Ez a vélemény egy hatalmas félreértésből adódik.
Először is, a természetes családtervezésnek nem célja, hogy ne szülessen gyerek. Pont az a lényege, hogy legyen gyerek – de – akkor, amikor fölkészültünk rá és annyi, amennyit optimálisnak tartunk. Mi több, a természetes családtervezési módszerek sokat segítenek, amikor a gyermekfogantatással kapcsolatban különböző problémák adódnak. Segítenek meghatározni a gondok forrását, és meghatározzák a legalkalmasabb időpontot, amikor a legnagyobb eséllyel megfoganhat a gyermek. A természetes módszer azoknak az embereknek való, akik elfogadják saját természetük korlátait, és fontosabbnak tartják a gyermek életét a szexuális élvezetnél. Így tehát a szeretkezés egy felsőbb célnak, a szaporodásnak van alárendelve. Ez nem jelenti azt, hogy az ember lemond a szexuális élvezetről, sőt ez az élvezet még hatványozódik és mélyül azáltal, hogy a házaspár várakozik egymásra, és közben megszabadul a félelem érzésétől, ami az együttlét nem kívánt eredménye miatt jelentkezik. Azt mondhatjuk, hogy a természetes módszerek teljesen egészségesek, mind fizikai, mind pszichológiai, mind pedig erkölcsi értelemben. A természetes módszerek semmilyen szempontból nem ártalmasak (ezt még az ellenzők sem állítják). Végül pedig a természetes módszereknek nagyon jó nevelő hatása is van: Fejlesztik az akaraterőt, az értelmi képességeket, önuralomra tanítanak és kifejlesztik a tetteinkért érzett felelősségtudatot. Mennyire fontos tulajdonságok ezek az életben…
A mesterséges fogamzásgátlás lényege azonban teljesen más, egyedül az, hogy az embernek ne legyen gyermeke. A fogamzásgátláskor vagy a személyt vagy magát az aktust fosztjuk meg termékenységétől. A termékenység a gyermekáldástól való félelem forrása lesz ezáltal, ezért úgy bánunk vele, mint egy betegséggel, amit le kell győzni. Vagyis nem fogadjuk el saját magunkat. Azok alkalmazzák a fogamzásgátlást, akik nem fogadják el magukat, és a szexuális élvezetet fontosabbnak tartják a gyermek életénél. Így tehát a szeretkezés célja a szexuális élvezet. Az egészben az a szomorú, hogy az ember miközben küzd, hogy még nagyobb és nagyobb legyen az élvezete, egyre halványabbá és felületesebbé teszi azt. Azért lesz egyre kisebb az élvezet, mert bármikor lehetőség van rá (vagyis nincs meg a várakozás izgalma), és állandóan ott a félelem az együttlét eredményével kapcsolatban. (éppen emiatt a félelem miatt nyúl az ember a fogamzásgátlás módszereihez). Azt mondhatjuk tehát, hogy a fogamzásgátlás egészségtelen mind fizikai, mind pszichológiai, mind pedig erkölcsi értelemben. Sőt a valódi cél kifejezetten az egészség károsítása. Hiszen a fogamzásgátlással a termékenységünket romboljuk, amely az egészséges ember tulajdonsága. A betegség ezen a téren sok házaspár nagy fájdalma. Így tehát, ha a fogamzásgátlás teljesen ártalmatlan lenne (ahogy ezt sokan állítják), akkor egyúttal teljesen hatástalan is kellene, hogy legyen. Természetesen, amikor az ártalmatlanságról szólnak, akkor a termékenységen kívüli hatásról beszélnek. Az ember egészsége azonban egy teljeskörű fizikai-pszichológiai-lelki egészség, és ha az egyik területen változik valami, az hatással van az egész személyiségre. (Ez teljesen logikus, nem kell hozzá semmiféle biológiai, orvosi vagy pszichológiai tudás).
Végül pedig a fogamzásgátlásnak semmiféle nevelő hatása nincs, éppen ellenkezőleg! Felmenti az embert: nem kell használnia az eszét, az értelmi képességét, akaratát, önuralmát és a tetteiért a felelősséget is másra háríthatja. (az ő gondja csak annyi, hogy szakszerűen alkalmazza a fogamzásgátló módszert, minden további felelősség a gyártóé). Ennek a gondolkodásmódnak az eredménye pedig a megfogant élet elpusztítása akkor, ha a fogamzásgátló módszer valahol nem működött. Hiszen ők tényleg nem akartak gyereket, „becsületesen” használták is a fogamzásgátló módszert, tehát a gyártó a „hibás”. Ha pedig így van, akkor miért ők vállalják a felelősséget? Így tehát a gyártóknak az érve, miszerint a fogamzásgátlás az abortuszok számát csökkenti, nem igaz, a tapasztalat épphogy ennek ellenkezőjét bizonyítja.
Ha valaki össze akarja hasonlítani a fogamzásgátlást és a természetes családtervezést, az megállapíthatja, hogy a két dolog egymásnak minden szempontból a szöges ellentéte. Talán egyetlen szempontból nem. Ez pedig a hatékonyság. Mindkettő hatékony, ha pontosak akarunk lenni a természetes módszerek egy hajszálnyit hatékonyabbak a fogamzásgátlásnál. Ha valaki ezt az utolsó mondatot olvasva meglepődik, sőt nem is tudja elképzelni, hogy ez így van, az jól bedőlt a hazug propagandának.
A fogamzásgátlás módszereiről beszélni nem akarok. Azt azonban kötelességemnek tartom elmondani, mert sokan nincsenek tisztában a tényekkel, hogy a hormontartalmú gyógyszereknek a fogamzásgátló hatása mellett van egy olyan hatása is, amiről a gyártók mélyen hallgatnak. Ez pedig a fogamzásgátló tabletták magzatölő hatása. Egy nő sem tudhatja, aki bevesz egy ilyen gyógyszert, hogy az rá fogamzásgátló vagy magzatölő hatással lesz. Így tehát az erkölcsi felelősség vonatkozik a magzatgyilkosságra is. Természetesen az, aki nincs tisztában a gyógyszerek magzatölő hatásával, nincs ilyen felelőssége, és tartok tőle, hogy sokan vannak ilyenek.
Még egy konkrét gyógyszerről szeretnék szólni, ennek neve: RU 486. Ez egy tipikus magzatölő gyógyszer, amit fogamzásgátlónak neveznek. Ajánlják a terhesség hetedik, sőt tizedik hetéig, és azt írják rá, hogy ha késik a menstruációd… A gyógyszer gyári neve: 32486. Vagyis a 32486. fogamzásgátló tabletta egy francia cég terméke. Ezt azért mondom, hogy tudatosuljon bennünk, a fogamzásgátló tabletták ipara nem egy kisvállalkozás. Ez egy világméretű ipari beruházás. Zárójelben megjegyezném, hogyan került az RU piacra. 1988 őszén Franciaországban komoly televíziós, rádiós sajtóvita folyt a témában. Az akkori világ tudósai, a kultúra, a művészet meghatározó személyiségei, és politikusok vitatkoztak. Voltak olyan vélemények, hogy a tabletta a XX. század nagy találmánya, és hogy egy „áldás” az emberiségnek, de voltak olyan vélemények is, hogy ez a gyógyszer az emberirtás kegyetlen és ráadásul törvényesített módszere. Végül hosszú és heves viták eredményeként bejelentették: „bevezetjük, de csak próbaidőre, az orvosok szigorú felügyelete alatt, csak francia nők számára, akik már szültek, stb.” Tíz évvel később, hogy törvényesen-e vagy sem, azt nem tudom, de a pirula ma az egész világon beszerezhető. Bárki használhatja, bárki megölheti saját megfogant gyermekét. Érdekességként még talán annyit, hogy Bill Clinton elnök, első elnöki ciklusa idején a homoszexuálisok jogainak védelme mellett éppen ezt a gyógyszert legalizálta országában. Mindezt csak azért mondom, hogy tudatosítsam mindenkiben, micsoda lobbyzás folyik a megfogant élet ellen.
Végül a „legújabb divat”. Az USA jogszabályai a gyermeket attól a pillanattól kezdve védelmezik, amikor annak előbújik a feje. Addig a percig a gyermeket semmi sem védi, nincsenek jogai, különösen pedig nincs joga az élethez. Ezért a következő dolgot találták ki: elindítják a szülést, de úgy, hogy a gyermeket megfordítják, és először a lábai jönnek ki, vagyis megszületik, de a feje az anyában marad. Ekkor megölik a gyermeket úgy, hogy kiszippantják az agyvelejét, és így veszik ki testét az anyából. Mindez törvényes, a jogszabályoknak megfelelő. Csak az USA-ban évente gyermekek ezrei halnak meg így.
Megbolondult ez a világ. Sajnos ez következik abból, hogy ha az ember azt gondolja magáról, hogy joga van életről és halálról dönteni, hogy feltételeket szabhat, amelyek teljesítésétől függ, hogy valakit enged-e megszületni vagy sem.
Tetszik a weboldalunkon megjelenő tartalom?
Támogass minket!