Felhívás a megtérésre a Tre Fontane-i jelenésben

Az Iszlám Állam Dabiq című propagandaújságjának a címlapján megjelent egy fénykép, mely a Szent Péter teret ábrázolja az ISIS zászlajával. Amikor a Szűzanya megjelent Tre Fontanéban, azt mondta, hogy ha az emberek figyelmen kívül hagyják a megtérésre szólító felhívását, akkor „jön majd keletről egy nemzet, mely távol van Istentől, és elpusztítja a legszentebb dolgokat”.

A Szűzanya először 1947. április 12-én jelent meg Bruno Cornacchiolának Róma külvárosában, Tre Fontanéban. Ekkor Cornacchiola megkapta annak ajándékát, hogy felismerje az Egyházat fenyegető legnagyobb veszélyeket, melyek a következők: a demoralizáció, az ateizmus és az iszlám. Egészen a 2001-ben bekövetkező haláláig bízott rá üzeneteket és próféciákat Szűz Mária. Feljegyzéseiben megtalálhatjuk olyan események megjövendölését, melyek valóban bekövetkeztek. Többek közt például XII. Piusz halálának dátumát, VI. Pál 1963-ban történő megválasztását, az 1973-as jom kippuri háborút, Aldo Moro olasz miniszterelnök 1978-as elrablásának és meggyilkolásának dátumát, az 1981-es merényletet II. János Pál ellen, a csernobili atomreaktor 1986-os robbanását, a lateráni bazilika előtti 1993-as bombarobbantást és a New York-i World Trade Center elleni 2001-es terrortámadást. Egyéb drámai eseményekre vonatkozó jövendölések is találhatók bennük, melyek a jövőben fognak megtörténni, ha az emberek nem térnek meg.

Ki volt Bruno Cornacchiola?

Bruno 1913. május 9-én született Rómában egy nagyon szegény családban. Nehéz gyermekkora volt, sokat szenvedett az éhségtől és apja alkoholizmusától. Huszonhárom éves korában megnősült. Abban az időben kezdett el együttműködni a földalatti olasz kommunista párttal. Néhány hónappal az esküvője után Spanyolországba utazott, hogy a kommunisták oldalán harcoljon a polgárháborúban. Három évet élt ott, és számos véres harcban vett részt. Akkoriban barátkozott össze egy német katonával, aki protestáns volt, és gyűlölte a Katolikus Egyházat.

Bruno szívesen hallgatta a katona katekéziseit Jézus szeretetéről és az örök életről, és arról is, hogy a gyónás és az Eucharisztia a papok találmánya, a Katolikus Egyház pedig a sátán zsinagógája és minden rossz forrása a földön. Bruno őszintén hitt abban, amit hallott, mivel a Katolikus Egyházzal kapcsolatos ismeretei gyöngék voltak. A Katolikus Egyház, a pápa és a papság iránti gyűlölet olyan mély gyökeret vert a szívében, hogy Toledóban vett egy kést azzal a szándékkal, hogy megölje a pápát. Amikor 1939-ben visszatért Rómába, minden keresztet, vallásos képet és tárgyat megsemmisített és elégetett a házában. Az evangélikus templomot kezdte el látogatni, majd néhány év múlva átment az adventistákhoz. Minden adandó alkalommal kifejezte a papok és a Katolikus Egyház iránti gyűlöletét.

Tre Fontane

1947. április 12-én, szombaton Cornacchiola három gyermekével elment Tre Fontanéba, egy jókora barlang közelébe (ez nagyjából egy kilométerre van a trappista kolostortól, attól a helytől, ahol 67-ben lefejezték Pál apostolt, majd 250 évvel később, Diocletianus uralma alatt itt halt vértanúhalált tízezer római katona a Krisztusba vetett hitéért). Bruno itt akarta elkészíteni a Szűz Máriával kapcsolatos katolikus tanítást cáfoló beszédét. Amikor írni kezdett, a gyermekei, Gianfranco, Isola és Carlo épp labdáztak. Egy idő után azonban Bruno arra lett figyelmes, hogy a kisebbik fia, Gianfranco térdel, és összetett kezekkel mechanikusan ismételgeti ezeket a szavakat: „Szép hölgy, szép hölgy.” Egy kicsivel később a lánya, Isola, és a másik fia, Carlo, is térdre estek, és lelkesen ismételgették: „Szép hölgy.” Bruno dühösen próbálta felemelni a gyerekeket, de nem tudta, mert mintha a földhöz szegezték volna őket.

A tekintetüket a barlangra szegezték, és semmire sem reagáltak. Bruno ökölbe szorított kézzel kiabálni kezdett: „Van ott bent valaki? Gyere ki!” Ám a barlangban senki sem volt. Bruno sírva kérte a gyerekeket, hogy azonnal álljanak fel, de eredménytelenül. Cornacchiolán bénító félelem vett erőt, és egyszerre szíve mélyéből segítségért kezdett könyörögni Istenhez. Akkor két fehér kezet látott, melyek az arca felé közeledtek. Az ujjak megérintették a szemeit, és úgy érezte, hogy valamit letéptek róla. Térdre esett, és összetett kezekkel buzgón imádkozni kezdett. Olyan nagy öröm vett erőt rajta, amilyet soha életében nem tapasztalt. Egyszerre kicsiny fény tört elő a barlang sötétjéből, majd ragyogó világossággá nőtt. E fényességből Szűz Mária vakítóan gyönyörű alakja bontakozott ki.

A Szűzanya fehér ruhában volt, 20-25 évesnek nézett ki, és körülbelül 165 cm magas volt. Jobb kezében egy könyvet tartott, a bal kezével pedig a lábára mutatott, melynél reverendára emlékeztető fekete posztó hevert, és annak a tönkretett keresztnek a töredékei, melyet Bruno 1939-ben, Spanyolországból való hazatérése után tört össze. A Szűzanya azt mondta neki, hogy ő a Kinyilatkoztatásbeli Szűz, és ezután egy órán át beszélgetett vele, mint egy szerető anya, aki a fiát figyelmezteti. Cornacchiola gyermekei látták Szűz Máriát, de nem hallották, hogy mit mond. A Szűzanya azt kérte, hogy a Kinyilatkoztatásbeli Szűz és a Gyógyíthatatlanok Anyja nevekkel szólítsák.

Megfeddte Brunót azért, hogy üldözte őt, és hogy a protestánsokhoz való átállásával Isten ellenségévé vált. Szeretettel kérte őt arra, hogy térjen vissza a Katolikus Egyházba. Megígérte, hogy áldást és gyógyulást esd ki mindenkinek, aki hittel eljön a jelenés barlangjába, és meghinti magát ennek a helynek a földjével. Buzgó és kitartó imát kért a hitetlenekért. Amikor a jelenés véget ért, Bruno a gyerekekkel bement a legközelebbi Tre Fontane-i templomba. Ott térden állva megmutatta a gyerekeknek a szentségházat, és ezt mondta: „Emlékeztek, hogy azt mondtam nektek, hogy Jézus nincs jelen az eucharisztikus kenyérben? Most viszont azt mondom nektek, hogy valóban jelen van benne.”
A Tre Fontane-i jelenés híre villámgyorsan elterjedt. Az adventista lelkész és a gyülekezet tagjai, valamint Bruno néhány barátja a kommunista pártból ettől kezdve meggyűlölték őt, és üldözni kezdték.

Tre Fontane és a pápák

Idézzük most fel, mi történt 1937. április 12-én Tre Fontanéban! Luigina Sinapi azon a napon zarándoklatra indult a Tre Fontane-i trappista apátságba. A közeli eukaliptuszerdőben sétálva megállt a barlangnál. Akkor megjelent neki Szűz Mária, és azt mondta, hogy 10 év múlva visszatér erre a helyre, és felhasznál egy olyan embert, aki jelenleg a Katolikus Egyház ellen harcol, és meg akarja ölni a pápát. Szűz Mária arra kérte Luiginát, hogy menjen el a Szent Péter térre, s ott majd találkozik egy asszonnyal, aki elvezeti őt Pacelli bíboroshoz, vele pedig tudatnia kell, hogy hamarosan pápa lesz. Sinapi teljesítette a küldetést, amit a Szűzanya rábízott. Két évvel később, 1939. március 2-án Pacelli bíborost pápává választották, és felvette a XII. Piusz nevet. Amikor XII. Piusz 1947-ben tudomást szerzett a Tre Fontane-i jelenésekről, már készen állt arra, hogy figyelmet szenteljen nekik. 1947. július 22-én személyes kihallgatásra hívta Brunót.

A látnok informálta őt az üzenetekről, melyeket a Szűzanyától kapott. Bruno Cornacchiola elmondta, hogy Szűz Mária a tudomására adta, hogy a fatimai üzenet Tre Fontanéban folytatódik.
1947. október 5-én, a Rózsafüzér Királynője ünnepén, megrendezték Róma történelmének legnagyobb rózsafüzéres körmenetét. A Szent Péter téren kezdődött, és a város utcáin át egész a Tre Fontane-i barlangig vonult. Három pár fehér ló húzta a szekeret a Kinyilatkoztatásbeli Szűz nagy szobrával, melyet XII. Piusz áldott meg. A Szentatya akkor engedélyt adott a nyilvános tiszteletre Tre Fontanéban, az odaérkező zarándokok lelki gondozását pedig a minoritákra bízta.

Említsük meg azt is, hogy a Szentatya, XII. Piusz, néhányszor rendkívüli jelet látott a mennyből. Szűz Mária mennybevitelének dogmája kapcsán, melyet 1950. november 1-jén hirdetett ki, a vatikáni kertekből négyszer látta a napcsodát (1950. október 30-án és 31-én, valamint november 1-jén és 8-án), mely az 1917. október 13-i fatimai jelenségre hasonlított. Bruno Cornacchiola az ezután következő pápákkal is találkozott. 1959. július 8-án magánkihallgatáson fogadta őt XXIII. János pápa, 1973. október 17-én pedig VI. Pál. II. János Pálnál is volt magánkihallgatáson. Ennek a pápának a döntése alapján adta ki Camillo Ruini bíboros 1994. március 17-én a dekrétumot, mely elrendelte, hogy építsenek templomot a jelenés helyén. 1997. április 2-án II. János Pál ennek a templomnak a „Harmadik Évezred Tre Fontane-i Szent Szüze” titulust adta.

Csodás jelek, megtérések és gyógyulások

Szűz Mária az első jelenés során azt mondta, hogy a Tre Fontane-i csodák által a legmegátalkodottabb bűnösöket is megtérésre vezeti. Nagyon sok a tanúságtétel a csodás gyógyulásokról és megtérésekről. Az egyik a híres olasz színész, Carlo Campanini megtérése. 1984-ben elment a Tre Fontane-i jelenés barlangjához. Ott megtért, s rögtön ezután Pio atyához ment, hogy meggyónjon nála. Elégtételként zarándoklatra kellett mennie Tre Fontanéba. „De én már voltam ott, onnan küldött Szűz Mária önhöz” — próbálta a helyzetet megmagyarázni Campanini. „Tudok róla. Azért küldelek oda, hogy köszönetet mondj neki” — válaszolta Pio atya.
Tre Fontanéban annyi szemmel látható gyógyulás történt gyógyíthatatlan betegségekből, hogy már 1947 nyarán különleges orvosi bizottságot hívtak össze a tudományos felülvizsgálatok elvégzésére. A bizottságot dr. Alberto Alliney vezette, aki azelőtt a lourdes-i orvosi hivatal tagja volt. Csak 1952-ben a több száz gyógyulás közül 14 látványos, ám orvosilag megmagyarázhatatlan csodás esetet választott ki.
Cornacchiola az 1979. november 7-i jelenés alatt szokatlan jövendölést hallott. A barlang előtt imádkozott, és akkor azt hallotta, hogy a megtérés az alázatban élt életben, az Isten iránti teljes engedelmességben, a kinyilatkoztatott igazság megismerésében és megvalósításában, az üldöztetés és megaláztatás ideje alatt megélt türelemben, a hitben élt életben és a példamutatásban rejlik. Később Szűz Mária ezt mondta neki: „1980. április 12-én lesz a barlangban való megjelenésem 33. évfordulója. Ez alkalomból sok nagy, testi és lelki kegyelmet ígérek mindazoknak, akik hittel és szeretettel könyörögnek majd hozzám. Azon a napon nagy jeleket teszek a nappal, hogy élő hitre hívjam a hitetleneket.” 1980. április 12-én nagy tömeg gyűlt össze a barlang előtt.

Bruno vezette a rózsafüzérimát a szentmise előtt. A látványos napcsoda a szentmise közben a Miatyánk után kezdődött, fél órán át tartott, és hasonlított arra a jelenségre, mely Fatimában játszódott le 1917. október 13-án. A nap forogni kezdett, közeledett a földhöz, és különféle színű sugarak lövelltek ki belőle. Feliratok és jelképek látszottak rajta: M betű, kereszt, csillagokkal körbevett szív, Krisztus IHS monogramja, összetett kezek, a Szent Család, a Kinyilatkoztatásbeli Szűz.

Minden jel és csoda rendkívüli eszköz, melyek segítségével Jézus a megtérésre hív, a bűn elhagyására, Isten végtelen irgalmának befogadására és a Katolikus Egyházba való visszatérésre. Cornacchiola a katekézisek során feltette a kérdést: „Miért nekem, egy protestánsnak jelent meg a Szűzanya, arra kérve, hogy térjek vissza a szent akolba? Hiszen azt is mondhatta volna: maradj az adventistáknál, ott is eléred az üdvösséget.” Bruno elmagyarázta, hogy az összes vallás egyesülésének úgy kell megtörténnie, hogy mindenki elfogadja az egy hitvallást és az egy Egyházat — a szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházat. Jézus ezt mondja: aki hisz bennem, üdvözül; és nem ezt: aki hisz a vallásában, üdvözül. Jézus Krisztus az egyedüli Üdvözítő, aki tanít, megbocsátja a bűnöket és önmagát adja nekünk a Katolikus Egyházban az Eucharisztiában.

Felhívás a megtérésre

Cornacchiola Szűz Mária valamennyi üzenetét gondosan följegyezte egy füzetbe. Ezek a párizsi (1830-as), a La Salette-i, a lourdes-i és a fatimai üzenetek folytatásai. Szűz Mária a Cornacchiolára bízott üzenetekben kifejezi, mekkora fájdalmat okoz neki az, hogy az emberek elveszítik a hitüket, és bűnöket követnek el, melyekkel a legnagyobb szerencsétlenséget — az üdvösség elvesztését vonják magukra. Anyai gyengédséggel és törődéssel kért minket, hogy ne éljünk halálos bűnökben, hanem azonnal menjünk el gyónni. Így szólított fel: „Ne vétkezzetek, gyermekeim, ne vétkezzetek! Gyertek mindnyájan Jézus Szívéhez és Anyjának Szívéhez, és megszabadultok bűneitektől, és megvigasztalódtok.”

Isten az ő végtelen irgalmában megbocsát minden bűnt, csak Jézushoz kell menni, és meg kell vallani őket a bűnbánat szentségében, bűnbánattal elhatározva a javulást. Akkor Jézus végbeviszi a bűnbocsánat csodáját, és megszabadít minket az ördög borzalmas rabságából. Szűz Mária ezt mondta: „Gondoljatok az igazi életre, mely a mennyben vár rátok. Legyetek szentekké, hogy a halál pillanatában átmehessetek a szűk kapun át az örök életbe.”

A Szűzanya biztosított minket arról, hogy mindig velünk van, hogy megvédjen a pokoli erők támadásától. Az ördög mindent megtesz azért, hogy az emberek ne higgyenek a létezésében, és eltorzítja Isten képét azzal, hogy a rosszat jónak nevezi. Szűz Mária arra kért, hogy ne nézzünk megbotránkoztató előadásokat és ne olvassunk megbotránkoztató könyveket, hogy ne nyíljunk meg a gonosz lélek működésének különféle okkult praktikák, amulettek viselése, spiritizmus, valamint jósok, mágusok, gyógyítók látogatása által. Szűz Mária felszólította a papokat: „Tanítsátok az embereket a végső dolgokra: hogy mi a halál, az ítélet, a pokol és a mennyország, s hogy milyen lesz az örökkévalóság.

Létezik pokol, a kárhozat helye azok számára, akik elutasították Isten irgalmát.” Ezt mondta: „Anyai szívemmel bátorítom a ti szíveteket. Enyhítem a büntetéseket és meggyógyítom szörnyű sebeiteket. […] Jöjjetek eucharisztikus Fiamhoz, vigasztaljátok őt szeretetetekkel! Vár rátok, hogy tápláljon benneteket. Táplálkozzatok vele és éljetek belőle, hogy örök életetek legyen. Ne feledkezzetek meg a rózsafüzérről, mely sokat segít abban, hogy éretté váljatok a szeretetben. Hittel és szeretettel imádkozzátok az Üdvözlégyet! A rózsafüzér Isten segítsége az üdvösség útján. Egyike ez a legértékesebb dolgoknak, melyet óvni kell. Ennek az imának a segítségével megerősítitek hiteteket és győzedelmeskedtek az ördögi erők felett. Imádkozzatok sokat, és tartsatok bűnbánatot, ezt kéri Fiam.

Ne legyen bennetek gyűlölet senki iránt, bocsássatok meg mindig, ne fizessetek rosszal a rosszért! A bűnbánat, melyre Jézus hív, a felebaráti szeretet és a jó példa mutatása […]. Imádkozzatok, gyermekeim, az imádság az emberiség lelke, ezzel tesszük lehetővé Isten működését. A hittel és szeretettel elmondott Üdvözlégy olyan, mint egy aranynyíl, mely Jézus Szívéhez hatol.” Szűz Mária arra kért, hogy könyörögjünk a Szentlélek ajándékaiért és a szív alázatáért.

A Szűzanya sürgető felhívással fordult a papokhoz, hogy legyenek a mély imádság emberei, hogy bátran hirdessék az egész evangéliumot, s hogy ők maguk is szüntelenül térjenek meg. Csak így kerülhetik el azt, hogy a hívek megbotránkozzanak, s miattuk elhagyják Istent. Szűz Mária az üzeneteiben azt mondta, hogy a papok legyenek tiszta szívűek, váljanak a tisztaság úttörőivé, és tanítsák a híveket arra, hogyan gyakorolják a tisztaságot. Hűségesnek kell lenniük a hivatásukhoz, egész szívükkel az életszentségre kell törekedniük, és meg kell maradniuk a pápával, a püspökökkel és a többi pappal való egységben. Szűz Mária felszólított a pápa iránti engedelmességre: „Engedelmeskedjetek a pápának, tartsatok bűnbánatot tiszta szeretettel, imádkozzatok sokat, és akkor kisebb lesz az üldöztetés és a szenvedés.

Isten szeretete minden felett győzelmet arat; sok ember megtér a buzgó imádságnak, Isten mindenhatósága megnyilvánulásának és a szeretethez való visszatérésnek köszönhetően. A jó végleges győzelmet arat a rossz felett, a szeretet a gyűlölet felett. Csak egy útja van az üdvösségnek, és az Jézus Krisztus és az ő Egyháza, a katolikus, apostoli, római Egyház a pápával, Krisztus valódi földi helytartójával […]. A Katolikus Egyházon kívül nincs igaz béke, nincs igaz szeretet, sem üdvösség.” Szűz Mária azt kérte, hogy a Tre Fontane-i szentély legyen a bűnökért való elégtételadás helye, mintegy tisztítótűz a földön. Akik itt meggyónják bűneiket, engesztelést végeznek, magukhoz veszik az Oltáriszentséget, és imádkoznak, azok megtisztulnak, a Szűzanya pedig kérni fogja Jézust, és ő megszabadítja őket bűneik összes következményétől, melyért a tisztítótűzben szenvedniük kellene.

Források: Saverio Gaeta: Il Veggente, Il segreto delle Tre Fontane