Egy részletet közlünk abból az üzenetből, melyet a kommunizmus idején adott át az Úr Jézus egy román szerzetesnőnek, aki az Eucharisztikus Adoráció Művében szolgál. Ez a közösség az engesztelő szentségimádásnak szentelte életét. Az utóbbi évszázad látomásaiban Jézus egyre jobban sürget, hogy imádkozva, bűnbánó lélekkel hozzunk áldozatot a bűnök bocsánatára.
Jézus azt kéri, hogy minél több lélek vegyen részt az Eucharisztia áldozatában, az élet áldozatában, ugyanis ennek van a legnagyobb hatalma, hogy kiengesztelje „az Atya örök igazságosságát”. Ezért Jézus szavaihoz hozzátesszük az engesztelő lélek válaszát is.
Jézus:
„Én vagyok a jó pásztor, ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem. Életemet adom a juhokért… Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet. Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda… Ezt a parancsot kaptam az Atyától. Ezekkel a szavakkal írom körül az elégtétel isteni jelentését, az Isten és az emberek iránti végtelen szeretetet. Csak az tud szenvedni, aki valóban szeret; csak az tudja feláldozni az életét szeretteiért. Nincs nagyobb szeretet, mint feláldozni életünket a barátainkért. Akkor vagytok a barátaim, ha azt teszitek, amit parancsolok.
A megbocsátás forrása a szeretet, a célja pedig az, hogy összegyűjtse az Atya házában a megváltott embereket, abban a házban, amelytől eltávolodtak a bűneik miatt. Csak a szeretet tudja összegyűjteni a lelkeket. Az önzés, ami ellentmond a szeretetnek, terméketlen, mert kitér az áldozat elől. Az Isten szeretetének szentelt, nekiajándékozott élet képes kiengesztelni az isteni örök igazságosságot, és az örök élethez vezet. Bizony, bizony mondom nektek, ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, nem hoz termést.
Ki engesztel ki az emberek bűneiért és a rengeteg igazságtalanságért? Íme, az Isten Báránya. Itt vagyok, és vérem fennhangon kiált hozzátok: »Hadd lássa meg a világ, hogy szeretem az Atyát, keljetek fel, és menjünk, hadd teljesüljön be a keresztáldozat!« – a szentmiseáldozat, az Eucharisztia áldozata, a világ minden oltárán bemutatott áldozat, életünk minden pillanatának áldozata.
A világ bűnökben fuldoklik. A bűncselekmények száma egyre nő. Az isteni igazságosság készen áll megbüntetni az emberiséget, mert elharapódzott az igazságtalanság, s mert a mai kor embere elutasítja Isten létezését, sértegeti, gyűlöli, üldözi és kicsúfolja őt. Az Egyházat üldözik, az Eucharisztiát megszentségtelenítik, Isten anyját ócsárolják, a hívőket kínozzák, sanyargatják, börtönbe vetik.
Ki hozza meg az Atyának az engesztelő áldozatot ezért a rengeteg igazságtalanságért? Ki mossa tisztára a mérhetetlen tisztátalanságot? Ki váltja és szabadítja meg a jelenkor embereit a sötétségből, az ördög karmai közül, az örök kárhozat tüzéből, visszaadva számára a természetfeletti kegyelmi életet?
Csak én vagyok az Üdvözítő és a Megváltó, az Atya ártatlan Báránya, a Bárány, aki elveszi a világ bűneit. Én vagyok a Mester és az Úr, aki vérét ontja az új Kálvárián – az Eucharisztiában. Felajánlom magam Istennek minden Szentmise alkalmával, minden pillanatban, minden szentélyben a világ minden templomában. Feláldozom magam, mint a legnagyobb engesztelő áldozatot, amely végtelen elégtételt hoz. Ezért egyesülj velem, a Megváltóval és az áldozattal, édesanyám fájdalmas szíve által! Egyesülj a keresztre feszített és megkínzott egyházzal! Egyesülj velem az egyetlen engesztelő áldozatban, amelyet folyamatosan bemutatok az Atyának, én, az oltáron vérző Bárány!
Én, a titokzatos test Feje, azt akarom, hogy testem tagjai kísérjenek el az új Kálváriára. Szomjazom! Szomjazom az eucharisztikus áldozatok után, a szentségimádó áldozatok után. Boldogok, akik meghallgatják hívásomat, és szeretettől vezérelve követnek engem az engesztelés útján. Ők ugyanis részesülnek megváltó hatalmamból, és Édesanyámmal együtt az emberiség társmegváltóivá lesznek. Én, a Fej, minden lelki áldozatot értékelek, amely csatlakozik hozzám, a liturgikus áldozatomhoz és annak a szentélyben elkövetkező folytatódásához. Kiválasztottalak téged imádó, engesztelő áldozatul, Édesanyámmal, az Egyházzal és az emberiséggel egyetemben. Nagylelkűen, szeretettel és örömmel teljesítsd ezt a kiváltságos meghívást!
Bizakodj! Atyám teljesíti kéréseimet az engesztelő áldozatokért, a kéréseket, amelyek a vérző, eucharisztikus szívemből fakadnak. Atyám! Feláldozom magam neked, hogy ők is velem együtt, valóban feláldozzák magukat neked.”
Az engesztelő lélek imája:
„Eucharisztikus áldozat! Feláldozom magam az Atyának engesztelésül, feláldozom magam veled, a fájdalmas Szűzanyával és az egész egyházzal együtt.
Ó, Jézusom, Mester, az Atya juhaklának sebesült pásztora, az Atya iránt és irántunk, emberek iránt érzett határtalan szereteted következtében a kereszten a legtökéletesebb áldozat lettél, s örökre jelen vagy az Eucharisztia áldozatában és titkában. A mindenkor élt emberek bűneiért, az isteni igazságosság előtt bemutatott végtelen, egyetemes és örök engesztelő áldozat vagy. Nélküled nincs semmiféle megváltás, semmiféle üdvözülés, semmiféle remény a megmentésre. Az emberiség kihalásra és kárhozatra ítéltetett a bűnei és igazságtalanságai miatt, amelyek bosszúért kiáltanak az égbe. Ó, Jézusom, légy a közvetítőnk, légy engesztelő áldozat ezért az évszázadért, amelyben megtagadták és elutasították Istent.
Uram, felajánllak az Atyának, mint legtökéletesebb engesztelést, Máriával, az üldözött egyházzal, minden szükséget szenvedővel, az Eucharisztikus Adoráció Művének minden engesztelő áldozatával, valamint a Szentatya, a püspökök, a papok, a szerzetesek és minden hívő ember szenvedésével és áldozatával együtt. Engesztelő áldozatodhoz, az Eucharisztia áldozatában kiontott véredhez szeretném hozzátenni az összes emberi szenvedést, a testi és lelki szenvedések mélységét, amelybe Isten gyermekei, a te földi testvéreid, a megszabadulásra vágyva alámerültek. Szeretném hozzátenni a betegek szenvedését, a nyomorgó szegények kínjait, azok szenvedéseit, akiknek nincs tető a fejük felett vagy éheznek, azok szenvedéseit, akik kimerítő munkát végeznek, továbbá a koncentrációs táborokban fogva tartottak szenvedéseit, a száműzöttek, a háborúkban megsebesültek és a harcolók szenvedéseit.
Igazságos Istenem! Felajánlom neked az anyák, nővérek, özvegyek szenvedéseit, a testvérháborúk során megölt emberek gyermekeinek szenvedéseit, az üldözöttek, elnyomottak és kizsákmányoltak szenvedéseit, és mindazok szenvedéseit, akiket megfosztottak az örömtől vagy a szabadságtól, akiket elhagytak, és akik vigasz nélkül maradtak. Felajánlom neked a bűnösök és ateisták szenvedéseit, akiknek életéből hiányzik a belső béke. És végül felajánlom az ártatlan gyermekek és a tehetetlen öregek szenvedéseit – mindazok szenvedéseit, akik nem teszik hozzá saját szenvedéseiket a tiédhez. Fogadd el az én szenvedéseimet is, és tedd hozzá a saját véreddel öntözött Eucharisztiához és Szűz Mária Szeplőtelen Szívének sebeihez, engesztelő és szentségimádó terveid javára. Uram, hadd legyek áldozati ostya! Ámen.”
Anna Jasielska